EMK való első találkozásom olyan volt, mintha hazaértem volna. Erőszakmentes Kommunikáció filozófiájában bemutatott gondolatok közel álltak hozzám, és világosságot, struktúrát adtak a saját gondolataimnak. Különösen fontos volt számomra, hogy megismerjem az EMK spiritualitásának fogalmát. Egy olyan országban nőttem fel, ahol a különböző vallási nézetek konfliktusok forrását jelentették az emberek között, ez a koncepció vigaszt és reményt adott nekem. Ez vonzott. Ami Erőszakmentes Kommunikáció tanulásának útján tartott, az az emberekkel, a résztvevőkkel és a trénerekkel való mély, őszinte és értelmes kapcsolatteremtés volt.

Erőszakmentes Kommunikáció való első találkozástól a tanúsítási ajánlásig tartó utam hatalmas támogatással, összetartozással és őszinte vággyal volt tele, hogy leküzdjük a nehézségeket, amelyekkel akár a körülmények, akár a kapcsolatok terén találkozunk. A néhány képzés után érzett béke érzése volt a legértékesebb ajándék. A változás először bennem történt, majd a körülöttem lévő emberekkel való kapcsolataink minőségében is volt helye a változásnak. A személyes és a munkahelyi környezetben elért előnyök mellett büszke vagyok arra a munkára is, amelyet a csapattal együtt végzünk a társadalmi változás területén, Erőszakmentes Kommunikáció Hálózatában Bosznia-Hercegovinában.

Országunknak nagy szüksége van a békére, a megbékélésre, a párbeszédre és a konfliktusok megoldásának új perspektívájára, és várom mindazt, amit Hálózatunk trénereinek és jelöltjeinek csapata adhat közösségünknek. E remény és vágy miatt Erőszakmentes Kommunikáció trénerévé válásomhoz vezető utam és az összes többi rám váró tanulás teszi értelmessé és fontossá az elmúlt és az elkövetkező időt.