A megértés és az empátia felé vezető utam nem az iskolában kezdődött, hanem az élet gazdag, gyakran kihívásokkal teli tapasztalatai formálták. Ezen kezdetek nyomán kialakult bennem egy veleszületett kíváncsiság az emberi psziché iránt, ami arra késztetett, hogy úgy döntsek, más irányba terelem a pályámat, és pszichológiát tanulok. Ott kaptam egy olyan keretet, amely alátámasztja azt, amit ösztönösen kutattam – hogyan alakíthatja át valóban az empátia és a holisztikus megközelítés az emberi létről alkotott felfogásunkat.

Szakmai fejlődésem folytatódott, ahogy a drámaterápia és a tranzakcióanalízis birodalmába merészkedtem. Mindegyik kreatív eszközöket adott ahhoz, hogy elmélyedjek összetett érzelmi narratíváinkban és tisztázzam azokat. Ezek fokozták a képességemet, hogy magamat és másokat a saját történeteiken keresztül vezessek a gyógyulás és az önismeret felé.

felfedezésével Erőszakmentes Kommunikáció (EMKmerülve EMK gyakorlatába és filozófiájába EMKnemcsak az empátia erejével találtam visszhangot, hanem a hovatartozás érzését is.

Az emberi kapcsolat szépsége és az otthon érzése gazdagította mind a személyes utamat, mind a terápiás gyakorlatomat. A pszichológiai keretek kiegészítésén túl EMK a megközelítésem sarokkövévé vált, lehetővé téve számomra, hogy mélyebben támogassam és elmélyítsem a pszichoterápiás folyamatot. EMKolyan környezetet tudtam teremteni, ahol a párbeszéd táplálja a helyreállítást. Az egyéni üléseim mellett élvezem a csoportok vezetését is. Ez a szerep különösen megérint, mivel gyakran első kézből tapasztalom meg az empátia átalakító hatását.

A szomatikus átélési tréning során megértettem a testünkben rejlő mély történeteket és a fizikai énünkkel való újrakapcsolatfelvétel folyamatát. Megtanított arra, hogy mennyire fontos odafigyelni a finom belső jelzéseinkre és tisztelni a test bölcsességét.

Szakmai szerepeimen túl arra törekszem, hogy másokat is támogassak a saját útjukon egy vitalitással és hitelességgel teli élet felé. Ez többet jelent, mint pusztán a szakértelem cseréjét; egy támogató tér megteremtéséről, a valódi pillanatok megosztásáról és a mindannyiunkkal szembenéző küzdelmek megértéséről szól, miközben megünnepeljük közös és egyéni utunkat.