Több mint egy évtizeden át dolgoztam az indiai társadalomfejlesztési szektorban, különösen olyan szervezetekkel, amelyek úttörő szerepet játszottak az ifjúságközpontú fejlesztésben. Beavatkozásokat terveztem és facilitáltam az ifjúsági vezetés, a gondolkodásmódváltás, valamint a béke és harmónia érdekében folytatott párbeszéd terén. A fiatalokkal és a helyi közösségekkel való szoros együttműködés elmélyítette a megértésemet a tágabb rendszerekről, amelyeknek részesei vagyunk, és arról, hogy ezek milyen mélyrehatóan alakítják választásainkat, kapcsolatainkat és életünket.

Ez a munka végül befelé is irányította a figyelmemet. Azóta is foglalkoztat a kérdés: Hogyan éljünk, hogyan viszonyuljunk és hogyan dolgozzunk a változásért úgy, hogy tiszteletben tartsuk mind a saját emberségünket, mind másokét?

Ma csoportokat vezetek, és egyéni coachingot kínálok az önvezetés, a kapcsolatok, a konfliktusok átalakítása és a különbségek közötti párbeszéd terén. Különösen érdekel az olyan emberek kísérése, akik szorosabb kapcsolatban szeretnének élni a bennünk rejlő választással és hitelességgel, valamint a társadalmi változással foglalkozó szakemberek és vezetők, akik hozzá szeretnének járulni a világhoz anélkül, hogy elveszítenék a kapcsolatot önmagukkal vagy a körülöttük élők emberségével. EMK és EMK alapú programokat is osztok hindi nyelven, hogy támogassam az időtlen alapelvek terjesztését az ország egyik nyelvén. 

Munkám jelentős részét családokkal is végezem.
A fiatalokkal való évek során szemtől szembe kerültem azzal, hogy legkorábbi kapcsolataink milyen mélyen formálják azokat a történeteket, amelyeket magunkról, másokról és a világról hordozunk. Ehhez társult a saját, szülőcsaládomban vívott küzdelmeimről szerzett tapasztalatom is. Azon kaptam magam, hogy azon tűnődjek: Amíg családjaink csataterek maradnak, hogyan képzeljük el a békét a világban? elindításához a Család Újragondolása program, amely egy tanulási út, ahol az emberek felfedezik, hogyan fejlődhetünk családi kapcsolatainkban anélkül, hogy feladnánk magunkat a valahová tartozáshoz. Olyan családokról álmodom, ahol a hovatartozás és a szabadság együtt létezhet: ahol kapcsolódhatunk egymáshoz, és van terünk arra, hogy teljesen önmagunk lehessenek.

Munkámat a Mindfulness-alapú Hallgatás Megtestesült Jelenléttel, a Jelenlét-orientált Pszichoterápiás Folyamatok, a Belső Családi Rendszerek, valamint a Konfliktusátalakítás és Békeépítés tágabb területein végzett képzések is inspirálják.

Amivel remélem, hogy hozzájárulhatok:

Imádom Charles Eisenstein egyik kedvenc könyvem címét: A Szebb Világ, Amit Szívünk Tud, Lehetséges.
Egy olyan világról álmodom, ahol nagyobb bőségben és bizalommal élünk. Ahol tudatosan ápoljuk egymásrautaltságunkat az örömteli adás és elfogadás révén. Ahol az autentikusságot ünneplik, és a kapcsolódás a norma. Ahol mindannyian tudjuk, hogy a szükségleteink számítanak, megtapasztaljuk a hovatartozást, és elegendő belső és kollektív erőforráshoz férünk hozzá ahhoz, hogy értelmes döntéseket hozzunk az életünkben.

Az álom szolgálatában álló kérdés a következő:

Hogyan dolgozhatunk ezen a világon anélkül, hogy önmagunkban és kapcsolatainkban újrateremtenénk azokat az uralkodási, elszakadási és erőszakos mintákat, amelyeket át szeretnénk alakítani? Egy olyan út, amely a szükségleteink és az egymásrautaltságunk tudatosításában gyökerezik.

Kíváncsi vagyok, hogyan EMK az eltérő kommunikáción túl: abban, hogy újra kapcsolatba lépjünk alapvető egymásrautaltságunkkal (tudatossá tegyük a hatalmi különbségeket és mindent, ami elválasz minket), teljesebben belépjünk belső erőnkbe és választási lehetőségeinkbe, és ebből a térből kiindulva megosszuk az erőt, és részt vegyünk egy olyan világ alakításában, amely MINDEN Lény számára működik. Különösen érdekel az EMK képzési termein túli alkalmazása: családokban, szervezetekben, közösségekben, társadalmi változást elősegítő terekben és mindenhol, ahol az emberek megpróbálják áthidalni a különbségeket, és egy olyan világot teremteni, amely egyre többünk számára működik.