Ez a tanulmány az Erőszakmentes Kommunikáció ( EMK ) nagyságrendjét és hatását vizsgálja a munkahelyi kapcsolatokban a hatalom megnyilvánulásában. Módszerei között kérdőíves felméréseket, csoportos megbeszéléseket és mélyinterjúkat alkalmaz húsz vietnami civil és üzleti szektorbeli szakemberrel.

A résztvevők EMK gyakorlásának megkezdése után javuló önirgalmáról, empátiájáról, kommunikációjáról és másokkal való együttműködésükről számoltak be. A hatalom kifejezése tekintetében kevesebb káros kommunikáció történt a résztvevők között és a kortársak közötti helyzetekben, míg a résztvevőkkel szembeni erőszakos nyelvhasználat minimalizálható volt. A résztvevők többsége pozitívabb gondolatokat és viselkedést mutatott szükségleteik kielégítése érdekében („belső hatalom”). Emellett hajlamosak voltak abbahagyni mások megfélemlítését („over power”) saját szükségleteik kielégítése érdekében. A válaszadók több mint fele mesélt történeteket mások felhatalmazásáról („power-to-to”) és másokkal való együttműködésről („power-benne”) a problémamegoldásban (Kashtan 2002; Rosengbert 2015).

Az eredmények a legitim hatalom és a hegemón társadalmi normák, valamint az elfogultságok kezelésének megváltoztatása mellett szólnak, és azt mutatják, hogy az emberek szabadsága a különböző kapcsolatok közötti interakciókban megerősödik, ezért a nemzetközi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú, hogy felszabadítsuk az embereket attól a hatalomtól, amelyben küzdenek. A globális kérdések kontextusában, amelyek a politikai, gazdasági és civil társadalmak együttműködését igénylik, EMK konstruktív társadalmi kritikát kezdeményezhet. Végső soron EMK gyakorlása kulcsfontosságú a szervezetek számára a kollektív bölcsesség előmozdítása érdekében, hogy kielégítsék az egyének szükségleteit, akik a szervezetek küldetésén keresztül jelentős mértékben hozzájárulnak bolygónk szükségleteinek kielégítéséhez.

Végül, ez a kutatás a jövőben bővítheti jelentőségét a „szakértői hatalom” gyakorló EMK ra gyakorolt ​​hatásának további vizsgálatával.