Kadınların doğuma bakış açılarının bir sonraki nesle „korku” olarak aktarılmasıyla, nesiller boyu „doğum, korkulan bir fenomen” olarak algılanır. Doğum sonu psikolojik yönden daha sağlıklı olmanın yolu, kadının doğuma yönelik güzel anılar biriktirmesinden ve olumlu duygular hissetmesinden yani doğum memnuniyetinden geçer. Sağlık personelinin olumlu veya olumsuz tutumları gebelerde doğum korkusuna yön verebilmektedir. Bu makalenin amacı doğum korkusunda dışsal faktörlerin katkısını incelemek, korkuyu dönüştürme yöntemlerini örneklendirerek, klinisyenlerin zihin-beden bağlantısına dikkatlerini çekerek, doğmaktırundı bakerek. Sağlık personeli doğum yapan kadın ile şiddetsiz iletişim teknikleri doğrultusunda yargılamadan, şefkatli bir dille ve ihtiyaç odaklı bir doğum bakım modeli sunabilir. Doğum öncesi dönemde farkındalıkla doğuma hazırlık eğitim modelinin kullanılması, doğum ortamlarının iyileştirilmesi, doğum sırasında gebelerin ihtiyacı olan sabilileşbilietin mahremiye. Doğum başladığı andan itibaren desteklenmiş, sıcak ortamlarda, yargılayıcı tutumdan uzak, şefkat dilli bir yaklaşım, doğum memnuniyetini arttırabilir. Bu yolla olumsuz doğum hikayeleri azalıp, gelecek nesillere güzel doğum hikayeleri ve korkusuz doğumlar bırakılabilir.

Azzal, hogy a nők szülési élményével kapcsolatos nézőpontjait „félelemként” adják át a következő generációnak, a szülést „sebhelyes jelenségként” érzékelik. A szülés utáni időszakban a pszichológiai egészség – amit szülési elégedettségnek nevezünk – akkor lehetséges, ha a nő jó emlékeket halmoz fel a szüléssel kapcsolatban, és pozitív érzelmeket él át. Az egészségügyi szolgáltatók pozitív vagy negatív hozzáállása befolyásolhatja a várandós nők szülési félelmét. A cikk célja, hogy megvizsgálja a külső tényezők szerepét a szülési félelemben, bemutassa a félelem átalakításának módszereit, felhívja a figyelmet a klinikusok test-lélek kapcsolatára, és a holisztikus ellátás irányába mutassa be őket. Az egészségügyi szolgáltatók egy szükséglet-orientált szülészeti ellátási modellt mutathatnak be ítélkezés nélkül, összhangban erőszakmentes kommunikáció technikákkal, együttérző nyelvezettel a várandós nő számára. Ez elkezdődhet a szülés előtti tudatossági tréning modell alkalmazásával, a szülési környezet javításával és a várandós nők számára a szülés során szükséges magánélet biztosításával. Az együttérző megközelítés, amelyet a szülés pillanatától kezdve, meleg környezetben, az ítélkező hozzáállástól távol támogatnak, növelheti a szülési elégedettséget. Így csökkenthetők a negatív szüléstörténetek, és gyönyörű szüléstörténetek, valamint félelem nélküli
szülések maradhatnak meg a jövő generációi számára.