Ezzel a rendkívüli monológgal a megbocsátásról és a felszabadulásról, miután egy bántalmazással teli életet élt át, száműzetésben földjéről, a Milánói Hercegségből, Prospero megtöri a szigeten elsajátított mágia művészetét, amely segített neki igazságot tenni, feloldozza hóhérait, kiszabadítja a Természet, valamint a Jó (Ariel) és a Rossz (Kalibán, aki ironikus módon megígéri, hogy igazságosan és becsületesen fog viselkedni) szellemét, és elnézést kér tőlünk, az olvasó- és nézőközönségtől.