Erőszakmentes Kommunikáció mint a szorongás és a depresszió beavatkozása felnőttek körében
A tanulmány célja Erőszakmentes Kommunikáció ( EMK ) intervenció szorongással és depresszióval küzdő egyének életminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A konkrét célok közé tartozott a résztvevők által megtapasztalt szorongás és depresszió természetének feltárása, EMK intervenció elfogadhatóságának felmérése szorongással és depresszióval küzdő egyének számára, valamint EMK intervenció hatásának vizsgálata a szorongás és a depresszió mindennapi életükben történő kezelésére.
A kutatásban 10, enyhe vagy súlyos szorongással és/vagy depresszióval küzdő bangladesi felnőtt vett részt, akiket célzott mintavétellel választottak ki. A tanulmány kvalitatív tervezést alkalmazott, és a résztvevők egyéni és csoportos EMK intervenciós üléseken vettek részt, beleértve hat csoportos és legalább hat egyéni ülést. Az adatokat mélyinterjú módszerrel gyűjtötték, és az adatelemzéshez tematikus elemzést alkalmaztak. Az eredményeket a kutatás konkrét célkitűzései alapján három részre osztottuk. Az első rész a résztvevők által megtapasztalt szorongás és depresszió természetéhez kapcsolódó témákat és altémákat mutatja be. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők különféle kedvezőtlen élettapasztalatokon mentek keresztül, amelyek hatással voltak érzelmi szabályozásukra, mindennapi működésükre, önértékelésükre és kapcsolataikra. A második rész a szorongással és depresszióval küzdő egyének EMK intervenciójának elfogadhatóságával kapcsolatos témákat és altémákat tárgyalja.
Az ebből a szakaszból származó eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők üdvözölték és magáévá tették EMK intervenciót mind az egyéni, mind a csoportos foglalkozások során, ami pozitívan befolyásolta életminőségüket. Ez vezet el a kutatás harmadik részéhez, amely az intervenció hatására összpontosít. Az ebben a szakaszban található témák és altémák azt mutatják, hogy EMK intervenció enyhítette a szorongás és a depresszió tüneteit, elősegítette az önismeretet, az önmenedzselést, javította az interperszonális kommunikációt, fokozta az önhatékonyságot, és reményt adott Erőszakmentes Kommunikáció alapelveinek alkalmazására. Mindazonáltal megfigyelték, hogy a függő személyiségjegyekkel, mély distresszel és fizikai betegséggel küzdő résztvevők kihívást jelentettek az intervenció megvalósítása szempontjából.
A tanulmány átfogó eredményei azt mutatják, hogy Erőszakmentes Kommunikáció jól ismert és hatékony eszköz mind a szorongás, mind a depresszió hatékony kezelésében. Ez arra utal, hogy Erőszakmentes Kommunikáció alkalmazása jelentős szerepet játszhat a szorongással és depresszióval küzdő egyének hatékony támogatásában és megküzdési mechanizmusainak kidolgozásában.