Az erőszakmentes kommunikációs tréning hatása a szülői önhatékonyságra és a pszichológiai jóllétre hallássérült gyermekek anyáinál

A tanulmány célja az erőszakmentes kommunikációs program szülői énhatékonyságra és pszichológiai jóllétre gyakorolt ​​hatásának vizsgálata volt hallássérült gyermekek anyáinál. Ez egy félkísérleti kutatás volt elő- és utóteszttel, kontrollcsoporttal. A statisztikai populáció teljes létszáma 49 fő volt. Az anyák közül 30-at választottak ki Iszfahán város többségi iskoláiból kényelmes mintavételi módszerrel, és véletlenszerűen két 15 fős kísérleti és kontrollcsoportba osztottak be. A résztvevők értékeléséhez Dumka és munkatársai szülői önrendelkezési mérését és Ryff pszichológiai jólléti kérdőívét használták. A kísérleti csoport 8 db 45 perces, illetve heti egy alkalommal vett részt az intervencióban. Ezután mindkét csoportot ugyanazokkal a skálákkal értékelték.

Az adatokat egyváltozós kovarianciaanalízissel elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy az erőszakmentes kommunikációs program szignifikáns és pozitív hatással volt a kísérleti csoport szülői önhatékonyságára és pszichológiai jóllétére. 

Mivel a beavatkozás javította a hallássérült gyermekek anyáinak szülői énhatékonyságát és pszichológiai jólétét, ezért a beavatkozás megtervezése fontos szerepet játszik az anyák szülői énhatékonyságának és pszichológiai jólétének javításában.

Kulcsszavak: halláskárosodás, erőszakmentes kommunikáció, pszichológiai jóllét, önhatékonyság