A párkapcsolati béke egyik lehetséges útja az erőszakmentes kommunikáció ( EMK ), egy univerzális, szükségleteken alapuló filozófia és gyakorlat, amely a kölcsönös együttérzést és empátiát, valamint a nyitottságot és a rugalmasságot hangsúlyozza. Egy újszerű elképzelés, hogy EMK nemcsak oktatáson, képzésen vagy ismeretterjesztő anyagokon keresztül, hanem a békeirodalomon keresztül is átadható. Különösen a narratív fikció kínál számos előnyt az olvasóknak. Így a narratív kritika segítségével ez a tanulmány Kashmira Sheth Blue Jasmine (2004) című művét vizsgálja.

Miután leíró áttekintést nyújt a regényről és rövid életrajzi információkat nyújt a szerzőről, elemzi a narrátor tudatát és gyakorlatát (gondolatokat, cselekedeteket és beszédet), valamint Sheth irodalmi eszközeinek választását és használatát olyan eseményekben, amelyek EMK központi elemeit, valamint a szükségletekre adott tragikus válaszokat mutatják be. Ily módon a tanulmány felhívja a figyelmet EMK (értékére), és bemutatja, hogyan járul hozzá a szerző a konfliktusok békés átalakításához, miközben egyúttal kiemeli az irodalom különleges szerepét.