A jelenlegi tanulmány egy önállóan fejlesztett empátiatréning hatásait vizsgálja a szociális szakmákban. Mivel az empátiát a jelenlegi szakirodalomban többféleképpen definiálják, egy integratív definíciót javasolunk az Empátia Folyamatmodell (EPM) segítségével. E szerint az empátia olyan folyamatnak tekinthető, amely magában foglalja mind a stabil személyiségjegyek, mind a képességek aspektusait, amelyek képezhetők és gyakorlati készségekké fejleszthetők. A modell lehetővé teszi a diszfunkcionális empatikus viselkedés, például az Empatikus Rövidzárlat (ESC) magyarázatát is. Az ESC-t egy kommunikációs rövidítésként írják le, amely egy érzelmileg feszült helyzetből való kilépést eredményez az érzelmi interakció megszakításával, ami mindkét félben diffúz elégedetlenséget hagy. Feltételezzük, hogy ezeknek a reakcióknak az időbeli felhalmozódása pszichoszomatikus és érzelmi stressz tünetekben tükröződhet. A saját empatikus cselekvések áttekintéséhez Rosenberg Erőszakmentes Kommunikáció ( EMK ) koncepcióját javasoljuk. A képzési program, amelyet később a fejlesztésében és a korábbi értékelő tanulmányokban ismertetünk, az EMK koncepcióra épül. A cél az egyén empatikus cselekedeteinek reflektálása az ESC elkerülése érdekében, valamint alternatív stratégiák kidolgozása az intenzív érzelmi helyzetek kezelésére a szociális szakmák mindennapi munkakörnyezetében.

A képzési program értékelését ismertetjük, amely felméri annak elfogadottságát és hatékonyságát az ápolóképző iskolákban, összesen 448 résztvevővel a longitudinális intervenciós-kontrollcsoportos vizsgálatban. Jelentős változásokat lehetett elérni számos szociális és érzelmi kompetencia erősítésében, valamint a pszichoszomatikus és érzelmi stressz tüneteinek csökkentésében. A képzés főbb hatásai közé tartozott a saját érzelmek nagyobb mértékű elfogadása és a megtapasztaltabb cselekvőképesség, azaz az érzelmileg feszült helyzetekben való cselekvés képessége. Az EMK koncepciója, amely egyensúlyt teremt a másik személy iránti empátia és a saját érzelmi helyzetre való összpontosítás között, hasznos stratégiának bizonyult az érzelmi stressz csökkentésében, és sikeresen bevezették a szociális szakmák képzési programjában. További vizsgálatokra van szükség, például az egyes képzési egységek hatékonyságának részletes elemzéséhez.