Az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció szerepének feltárása az önképünk fejlesztésében a felelős állampolgárság fejlődése érdekében

Napjainkban számos ember – a sokféle aggodalom és kihívás miatt – gyakran találja magát mérgező vagy erőszakos intraperszonális kommunikációba keveredve. Nehéz helyzetekkel, különféle belső konfliktusokkal kell szembenézniük, és stressztől kell szenvedniük. Emellett az erőszakos intraperszonális kommunikáció negatív énképhez és az önbecsülés csökkenéséhez vezet. Ebben a helyzetben válik létfontosságúvá az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció bevezetése – amelyet a mindennapi életünkben ápolnunk és gyakorolnunk kell. Az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció gyakorlásával a mérgező belső kommunikációs ökoszisztéma egészségessé alakul.

Amikor az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció elemei – mint például az önirgalma, az önmagunkkal szembeni szerető kedvesség, az önítélkezés elkerülése – beépülnek, a negatív énkép pozitívvá alakul. Ez a tanulmány pontosan ezt a dimenziót vizsgálja olyan válaszadók nyitott végű önbevallásainak felhasználásával, akiket az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció gyakorlása felé orientáltak. Továbbá a tanulmány azt vizsgálja, hogy az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció alkalmazásával kialakuló pozitív énkép hogyan ad irányt az altruista cselekvés felé, ami a felelős állampolgárság alapvető eleme. A tanulmány átfogó célja, hogy belső kapcsolatot próbáljon kialakítani az erőszakmentes intraperszonális kommunikáció és annak szerepe között a pozitív énkép kialakulásában, amely utat nyit az altruista cselekvésnek.