Ez a tanulmány egy erőszakmentes kommunikáció empátia-oktató program kidolgozását és hatásainak vizsgálatát tűzte ki célul ápolótanulókra, amely egy ciklikus empátia modellen alapul, amely az önbecsülést, az empatikus képességet, az interperszonális kapcsolatokat és a kommunikációs kompetenciát vizsgálja. A résztvevők első osztályos ápolótanulói voltak két különböző koreai főiskoláról.

62 résztvevő volt: 32 fő a kísérleti, illetve 30 fő a kontrollcsoportban. A kísérleti csoport hat, egyenként 120 perces foglalkozáson vett részt. A foglalkozások erőszakmentes kommunikáció tartalmúak voltak, és olyan tanítási módszereket alkalmaztak, mint az előadások, prezentációk, személyes tevékenységek, csoportos tevékenységek, szerepjátékok, feladatok és reflexív naplók. Az adatokat százalékos analízissel, χ²-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és kétcsoportos független átlagú t-próbával elemezték az SPSS 24.0 programcsomag segítségével. A kísérleti csoportban szignifikáns növekedés volt megfigyelhető az önbecsülésben (t = 4,06, p< 0,001), az empatikus képességben (t = 5,22, p < 0,001), az interperszonális kapcsolatokban (t = 5,14, p < 0,001) és a kommunikációs kompetenciában (t = 5,27, p < 0,001) a kontrollcsoporthoz képest.

Ezért egy, a ciklikus empátia modellen alapuló erőszakmentes kommunikáció empátiaoktató program várhatóan hasznos lesz az ápolási tanterv humán és szociális tudományokbeli nevelésében. Továbbá, a klinikai környezetben a többdimenziós empátiára építve javíthatja az emberi ápolási kompetenciát.